BEo Art Design- A rajzolt és festett világ.

Csontváry

“Az élet nem elmélet, az élet valóság, amely kötelességgel jár mindennel és mindenkivel szemben.” Ezt a mondatot Csontváry-Kosztka Tivadartól idéztem, aki 99 évvel ezelőtt, 1919.06.20-án halt meg.

Okleveles gyógyszerészként végzett, mellette jogot is hallgatott, de vonzotta a festészet, így a Müncheni Akadémiára iratkozott be. Ebből a korszakából kitűnő tanulmányi eredményei maradtak fent.

“Kell, hogy az embernek megadassék a képesség a szép felismerésére, a gyönyörűségre. Ezt elérheti, ha tisztán vannak tartva az érzései, ha szerényebben, kevesebb munkával megél s ráér a pihenésre s a pihenésben a bölcseletre, az isteni természet ismeretére. Ebben a kialakulásban él a mai ember, keresi az igazat, a szépet s önmagát… Keresi önmagát és az Istenbe vetett bizalmát. Az Isten megközelítésére feltétlenül szükséges, hogy az embernek tiszta legyen az érzése, befolyástalan a gondolatmenete.”

Viszonylag keveset alkotott, és jelentősebb műveit a Közel-Keleten festette.

Képtalálat a következőre: „csontváry”

Római híd Mosztarban (Csontváry Kosztka Tivadar, 1903)

Itthon kevésbé ismerték el, annak ellenére, hogy külföldön több kiállítása is volt. Az itthoni, kevésbé ismertségéhez hozzá járult többek között mértéktartó életmódja, prófétikus-látnoki allűrjei, valamint az is, hogy festményeit megtartotta magának.

“Maradandó alkotást csak az igazságból meríthetünk, az igazságot csak az Istentől nyerhetjük.”

Az öreg halász című, ismert alkotásában az utókor felfedezte a jó (Isten) és a rossz (Ördög) kettősségét. Az alábbi montázsban bal oldalon látható az  eredeti festmény, középen, az eredeti festményről az öreg halász arcának bal oldalát tükrözve egy jóságos öregember arcát kapjuk (Isten), míg a jobb oldalt tükrözve egy gonosz arcot láthatunk (Ördög).

Képtalálat a következőre: „csontváry”

 

“Nézni nézhet mindenki, de látni csak az láthat, akit az Isteni gondviselés ezzel a képességgel különösen megáldott. És ezek a különös képességgel megáldott emberek vannak hivatva az ember művelődéstörténelmét gyarapítani.”

Talán a legismertebb képe a Magányos cédrus (1907) című képe, aminek az érdekessége, hogy a címet már a festő halála utána kapta, mert  hagyatékában még Egy cédrusfa Libanonból címet viseli.

Az eredeti:

Képtalálat a következőre: „csontváry”

 

És az általam festett, jóóóóóval szerényebb változata….. 😀

“Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türelemmel – türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg a koronáját nem éri el.”

Képei annyira ismeretlenek voltak Magyarországon, hogy halála után örökösei kocsiponyvaként, anyagárban szerették volna értékesíteni, amit Gerlóczy Gedeonnak köszönhetünk, hogy nem sikerült. Mai napig úgy tekintenek a magyar építészre, mint a Csontváry örökség megmentőjére.

Végül, de nem utolsó sorban, az éppen ma, 99 éve elhunyt festőről az alábbi idézettel szeretnék még megemlékezni, amit (bár halála után), de festményeivel sikerült elérnie:

“Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.” Csontváry Kosztka Tivadar

FVBea

Köszönöm, ha tetszett és megosztod! <3

FB: Ceruza és festett portrék

Instagram: beo_art hungary

 

Forrás:

Wikipédia és Citatum

 

 

 

 

 

 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!