„Úgy érkeztem meg Hollywoodba, hogy nem műttettem meg az orromat, nem volt fogszabályzóm, és nem változtattam meg a nevemet. Ez pedig örömmel tölt el.”- Barbra Streisand
És talán éppen ez volt a titka, nem volt átlagos, volt rajta valami, amit mindenki megnézett, megjegyzett, és talán pont ezért láttuk/látjuk szépnek. Hiába nagy az orra, szabálytalan az arca, van egy olyan kisugárzása, ami gyönyörűvé teszi. Azt pedig, hogy ezekkel az “adottságokkal” miként lett híres, Ő maga fogalmazta meg a legjobban: “Miért vagyok híres? Mit csináltam jól? Mit rontottak el mások?” Lefordítva: másnak a hibája, vagy éppen az, hogy felad valamit, mind mind lehetőség nekünk, csak tudni kell kihasználni! 🙂
Barbra (nem elírás, így írja a nevét) pont arcának a szabálytalansága miatt egyszerre kihívás, egyszerre könnyűnek tűnő feladat a rajz szempontjából, ráadásul az alábbi képét kimondottan szépnek találtam. Amikor úgy döntöttem, hogy megpróbálom a portré festést is, akkor pont ezért esett erre a képre, megint a választásom.
ui: A képekre kattintva nagyobb vizuális élményben lesz részünk (így nem biztos, hogy mindegyik teljes valójában látszik)! 🙂
Íme az eredeti fotó:
És a rajzolás menete:
Majd végül a kész rajz:
És akkor következett a portré festés. Az eredeti kép ugyanaz, a lépések pedig a következőek (úgy nézzétek, hogy az ELSŐ festett portrém :)) :
A festett változat végeredménye:
És a három egymás mellett, kép-rajz-“festmény” 🙂 :
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: