Adok, adsz, adunk….

Adni jó dolog, melegíti a lelket. Boldoggá tesz, hogy olyan embereknek tudsz segíteni, akik rászorulnak.
Én idén leszek 37 éves. Nálunk a 7-re végződő számoknak jelentősége van, szinte minden fontosabb esemény vagy 7-hez, 17-hez, vagy éppen 27-hez köthető. Így a 37 Nálam nagyobb jelentőséggel bír, mint, ha a 40.-ik születésnapom közeledne.
Így január elején úgy döntöttem, most nem én fogok ünnepelni, hanem velem együtt, vagy helyettem több gyerek és családja is. Mivel rajzolok, ez a legnagyobb kincsem, amit fel tudok ajánlani.
Az sem volt kérdés, hogy kiknek, hiszen az egyik barátnőm a Bliss Alapítvány igazgatónője, így első kézből, kész tényekkel alátámasztva tudom, hogy sokszor milyen nehéz helyzetben vannak, pedig súlyosan, halmozottan sérült gyerekek és családjuk mindennapjait próbálják nap, mint nap könnyebbé tenni. Munkájuk előtt ezúton is hatalmas meghajlás, még így virtuálisan is!
Szóval én idén Nekik adok. Rajzokat. Hogy szervezhessenek belőle egy jótékonysági árverést (a 37-ik születésnapom miatt 37 rajzom kerül árverésre), ahol a befolyt összeg az Övék! A gyerekeké!
Ha érdekelnek a részletek, itt minden információt megtalálsz: www.facebook.com/ceruzaportrek
SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSEK!
Köszönöm!
Bea